Kényes és sok kérdést felvető ügy került a magyarországi és a szlovákiai sajtó figyelmének középpontjába: a kassai Lubina-telep felszámolása után roma családok költöztek a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szalonnára, amely közúton nagyjából 80–90 kilométerre található Kassától.
Az eddig megerősített információk szerint két család már a magyarországi településen él, miközben továbbra is vita van arról, pontosan ki, milyen formában, milyen garanciákkal és milyen önkormányzati háttérrel segítette a költözést.
Az ügy kiindulópontja a Kassa – Nad jazerom területén található Lubina-telep felszámolása. A szlovák sajtó szerint a telepet a városrész hosszabb ideje illegálisnak tartotta, a helyszínnel kapcsolatban pedig biztonsági és közegészségügyi érveket is említettek. A bontás július közepén kezdődött, miután az első családok elhagyták a területet.
A magyarországi RTL Híradó beszámolója szerint magyarul nem beszélő családok kerültek Kassáról Szalonnára, a helyieket pedig előzetesen nem tájékoztatták. Az RTL későbbi anyaga szerint Balogh Zsolt, Szalonna polgármestere, valamint Dancs Mihály, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke Kassán egyeztetett Jaroslav Polaček főpolgármesterrel. Dancs Mihály a találkozó után azt mondta: Kassa főpolgármestere nem támogatja, hogy a családok Magyarországra költöztetéséből rendszer legyen, a kassai városháza szociális szakemberei pedig várhatóan felveszik a kapcsolatot a már Szalonnán élő családokkal.
Balogh Zsolt szalonnai polgármester július 27-én kiadott sajtóközleményében részletesen ismertette saját álláspontját. A közlemény szerint körülbelül két héttel korábban telefonon keresték meg a kassai városházáról, és arról tájékoztatták, hogy két család Szalonnán ingatlant vásárolt, illetve oda kíván költözni.
A polgármester közleménye szerint a helyi lakosság számára ugyanakkor ismert volt, hogy az érintett családok ekkorra már hozzávetőleg két hónapja életvitelszerűen a településen éltek. Ez idő alatt sem az önkormányzathoz, sem más hatósághoz nem érkezett velük kapcsolatban panasz vagy bejelentés.
Balogh Zsolt azt is közölte: az első telefonos egyeztetést követően a kassai városháza arról tájékoztatta, hogy nem folytat olyan programot, amely a város szociálisan hátrányos helyzetű lakóinak más településekre történő áttelepítésére irányulna.
Néhány nappal később Kassa egyik városrészének polgármesteri hivatalából személyes találkozót kezdeményeztek. A megbeszélésre 2026. július 16-án került sor Szalonnán. A delegációban részt vett a városrész polgármestere, egy tolmács és egy munkatárs.
A szalonnai polgármester közleménye szerint a találkozón Kassa – Nad jazerom polgármestere arról tájékoztatta, hogy az általa vezetett városrész két család életkörülményeinek javítását kívánta támogatni. Elmondása szerint az érintettek saját elhatározásukból vásároltak ingatlant Szalonnán, amelyeket helyi tulajdonosok értékesítettek számukra.
Balogh Zsolt közleménye szerint a kassai fél azt is jelezte, hogy az ingatlanok megvásárlása hitelből történt, mivel a családok Kassán munkaviszonnyal rendelkeznek. A városrész az ingatlanok lakhatóvá tételéhez nyújtott segítséget, többek között bútorok, háztartási gépek és egyéb berendezési tárgyak biztosításával.
A szalonnai polgármester azt is írta: a megbeszélésen egyértelműen rákérdezett, számíthat-e Szalonna arra, hogy a jövőben nagyobb számban érkeznek hasonló módon családok Kassáról. Közlése szerint a kassai városrész polgármestere határozottan azt válaszolta, hogy ilyen szándék nincs, és kizárólag e két család támogatásáról van szó.
Az ügybe bekapcsolódott a szlovák kormány roma közösségekért felelős meghatalmazottjának hivatala is. Az Úrad splnomocnenca vlády SR pre rómske komunity a szlovák sajtó szerint rendkívül szokatlannak nevezte az eljárást, és jelezte: megvizsgálja a költözés jogi formáját, a feltételeket, valamint azt, hogy biztosítottak-e az érintett családok alapvető jogai.
A hivatal különösen azt vizsgálja, hogyan biztosított a családok számára az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a gyermekek tankötelezettsége, valamint a munkalehetőségek elérhetősége. A hivatal július közepén helyszíni monitoringot végzett a Lubina-telepen, és ezekre a kérdésekre azt a választ kapta, hogy minden biztosított és törvényes. A hivatal ugyanakkor jelezte, hogy a teljes dokumentáció ismeretében jogi értékelést kér.
Alexander Daško kormánymeghatalmazott a TA3-nak arról beszélt, hogy szerinte a helyzetet más módon is lehetett volna kezelni. Elmondása szerint Kassa – Nad jazerom polgármestere korábban moduláris házak építésének tervével kereste meg őt, és a hivatal kész lett volna segíteni a finanszírozásban, de végül nem érkezett be konkrét projekt jóváhagyásra.
Daško példaként a Luník IX-en készülő átmeneti lakhatási projektet említette. Szerinte a Lubina-telep esetében is a legfontosabb kérdés az lett volna, hogy a családok számára törvényes, ellenőrizhető és fenntartható lakhatási megoldás szülessen, ne pedig egy határon túli költözés legyen a megoldás.
Lenka Kovačevičová, Kassa – Nad jazerom polgármestere visszautasította azokat az állításokat, hogy erőszakos áttelepítés történt volna, vagy hogy a témát kampánycélokra használná. A TA3 beszámolója szerint úgy fogalmazott: nem igaz, hogy romák erőszakos külföldre költöztetése történik, és ilyen nem is fog történni.
Az ügy politikai dimenzióját azonban nehéz figyelmen kívül hagyni. Kovačevičová június végén jelentette be, hogy indul Kassa főpolgármesteri posztjáért, és ugyanakkor a Lubina-telep felszámolását is napirendre tette. Több szlovák forrás szerint emiatt a telep ügye már a kassai választási kampány egyik legérzékenyebb témájává vált.
Balogh Zsolt közleménye szerint a sajtó országos érdeklődésére tekintettel korábban azért nem kívánt nyilatkozni, mert akkor még nem állt rendelkezésére minden érintett fél információja. Álláspontja szerint felelős nyilatkozat csak valamennyi fél meghallgatását követően adható.
A szalonnai polgármester közölte azt is, hogy személyesen egyeztetett Kassa főpolgármesterével. Tájékoztatása szerint Jaroslav Polaček azt jelezte: a két család támogatása nem Kassa Megyei Jogú Város önkormányzatának programja, hanem az egyik kerület szóló, önálló kezdeményezése.
Balogh Zsolt közleménye szerint az egyeztetésen szó esett arról is, hogy az érintett kassai városrészben jelentős ingatlanfejlesztési elképzelések vannak, amelyek a terület jövőbeni hasznosítását érintik. A kassai főpolgármester ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a város vezetése a szociális problémák kezelését helyben kívánja megoldani.
Az ügyben egy másik kassai főpolgármester-jelölt, Miroslav Sabol is lépett: a TASR/Teraz beszámolója szerint büntetőfeljelentést tett a Lubina-telep felszámolásával és az érintettek költözésével kapcsolatban. Sabol szerint vizsgálni kell, hogy az eljárás nem függhet-e össze az érintett terület jövőbeni hasznosításával. Kovačevičová erre úgy reagált, hogy a feljelentés megtétele minden állampolgár joga, és ismét hangsúlyozta, hogy a lakók saját maguk bontották le építményeiket.
A történet egyik legfontosabb tanulsága, hogy jelenleg több állítás is vitatott. Nem bizonyított, hogy Kassa városa hivatalos programként szervezte volna a családok Magyarországra költöztetését. Ugyanakkor az sem vitatható, hogy a Lubina-telep felszámolása, a szalonnai ingatlanvásárlások és a határon átnyúló költözés körül számos tisztázatlan kérdés maradt.
Ezek közül a legfontosabbak: ki finanszírozta pontosan a költözést, milyen dokumentumok támasztják alá az érintettek önkéntes döntését, biztosított-e a gyermekek iskoláztatása és a családok szociális, egészségügyi követése, valamint milyen szerepet játszottak az egyes kassai önkormányzati szereplők.
Balogh Zsolt közleményében azt írta: meggyőződése, hogy az ilyen összetett társadalmi kérdések hosszú távú megoldása elsősorban helyben, átfogó szemlélettel lehetséges. Szerinte a lakhatás, az oktatás, a foglalkoztatás és a társadalmi felzárkóztatás együttes kezelése jelenthet valódi megoldást, nem pedig a problémák más településekre vagy más országokba történő áthelyezése.
A szalonnai polgármester arról is beszámolt, hogy a kialakult helyzetre és a lakossági aggodalmakra tekintettel rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze. Ennek célja szerinte az volt, hogy jogszerű eszközöket találjanak a település biztonságának és közösségi értékeinek megőrzésére.
A közlemény szerint ennek jegyében alkotta meg Szalonna Község Önkormányzatának képviselő-testülete az önazonossági rendeletét. A rendelet célja a polgármester tájékoztatása szerint az, hogy ösztönözze a felelős ingatlanértékesítést, és elősegítse, hogy a település fejlődése olyan új lakókkal valósuljon meg, akik tiszteletben tartják Szalonna hagyományait, értékeit és közösségi életét.
A téma azért különösen érzékeny, mert egyszerre érint mélyszegénységben élő családokat, roma közösségeket, lakhatási jogokat, határon átnyúló önkormányzati felelősséget és választási kampányt. Éppen ezért a történetet nem lehet sem egyszerű „telepfelszámolási sikerként”, sem bizonyított „deportálásként” leírni.
A jelenleg ellenőrizhető tények alapján két család Szalonnára költözött, a Lubina-telep bontása megkezdődött, a szlovák kormányhivatal vizsgálódik, a kassai főpolgármester pedig a magyarországi költöztetés rendszerszerűvé válását nem támogatja.
A következő napokban várhatóan az lesz a döntő kérdés, hogy a szlovák és magyar hatóságok, illetve az érintett önkormányzatok milyen dokumentumokat és garanciákat tudnak bemutatni. Addig az ügyben minden kijelentést óvatosan kell kezelni, mert a történet társadalmi és politikai következményei jóval túlmutatnak két család költözésén.
Forrás: Szalonna Település Hivatalos oldala / Facebook, RTL Híradó, TA3, Teraz/TASR, Roma Sajtóközpont
Fotó: Mestská časť Košice – Nad jazerom, tvkosice.sk / Facebook