bt

Szeptember 21-én, hétfőn este Kiss Ádám lép fel Rozsnyón. A népszerű humorista „Mit nem mondok” című önálló estjét hozza el a ACTORES színház nagytermébe, ahol 19:00 órától várja a közönséget.

Kiss Ádám neve a magyar stand-up egyik legismertebb márkája lett az elmúlt években. Sajátos előadásmódja, gyors tempója, hétköznapi történetekből építkező humora és pontos megfigyelései miatt több generáció számára is ismerős: azoknak is, akik televízióból, online videókból vagy korábbi élő fellépésekről követik.

Egy jubileumi év után érkezik Rozsnyóra

A rozsnyói fellépés különösen érdekes időszakban érkezik Kiss Ádám pályáján. A humorista 2026 márciusában Budapesten, az MVM Dome-ban tartotta meg KISS ÁDÁM 40/20 – 40 éve a Földön, 20 éve a pályán című jubileumi estjét. Az előadás egyszerre ünnepelte a 40. születésnapját és a 20 éves stand-up pályafutását.

Kiss Ádám pályafutása eddigi legnagyobb önálló estjét adta az MVM Dome-ban, ahol mintegy tízezer néző előtt lépett színpadra. A több mint két és fél órás jubileumi show személyesebb hangvételű volt, és családi, pályakezdési, valamint generációs történeteket is felidézett.

A mostani rozsnyói est már nem a jubileumi 40/20 show, hanem a „Mit nem mondok” című önálló előadás, de jól mutatja, hogy Kiss Ádám a nagyszabású budapesti arénaest után továbbra is járja a színpadokat, és kisebb, közvetlenebb helyszíneken is találkozik a közönséggel.

„Mit nem mondok” – történetek az iskolától a családalapításig

A rozsnyói est címe: Mit nem mondok. Az előadás ajánlója szerint a nézők Kiss Ádám fejlődéstörténetét követhetik végig az iskolaévektől egészen a családalapításig. A műsor útja Szerencstől Horvátországon és Mexikón át vezet vissza a magyar valóságba.

Ez a leírás jól mutatja, mire számíthat a közönség: személyes történetekre, utazós és családi helyzetekre, hétköznapi abszurditásokra, valamint arra a Kiss Ádámra jellemző humorra, amelyben a saját élményekből induló sztorik gyorsan általánosan ismerős helyzetekké válnak.

A „Mit nem mondok” nem politikai kabaré és nem klasszikus színházi előadás, hanem egy stand-up est, ahol a tempót, a ritmust és az est hangulatát egyetlen előadó viszi végig a színpadon.

Stand-up est élőben, Rozsnyó központjában

A helyszín a rozsnyói ACTORES színház, amely a város egyik ismert kulturális intézménye. Az előadás a színház nagytermében lesz, a cím: Šafárikova 20, Rožňava.

Az ilyen estek különlegessége éppen az élő jelenlétben van. A stand-up a közönség reakcióiból is építkezik: másképp működik egy videóban, és másképp akkor, amikor a humorista közvetlenül a nézőkkel szemben áll. Kiss Ádám előadásainál ez különösen fontos, mert a gyors váltások, a hangsúlyok és a rögtönzésszerűnek ható fordulatok élőben adják ki igazán a műsor ritmusát.

Rozsnyón most azok is megnézhetik az önálló estjét, akik Kassára, Budapestre vagy nagyobb városokba ritkábban jutnak el stand-up előadásra.

Mikor és hol?

Előadás: Kiss Ádám – Mit nem mondok
Időpont: 2026. szeptember 21., 19:00
Helyszín: Divadlo ACTORES – Hlavná sála, Šafárikova 20, Rožňava
Belépő: 19 euró

A Predpredaj.sk oldalán szereplő tájékoztatás szerint az esemény eredetileg szeptember 5-ére volt meghirdetve, de az előadást új időpontra, szeptember 21-re helyezték át. A korábban megvásárolt jegyek érvényben maradnak.

Jegyek még online kaphatók

A jegyek a Predpredaj.sk rendszerében vásárolhatók meg. A jegyár 19 euró, a jegyvásárlás online érhető el. A szervezői információk szerint az esemény a Predpredaj.sk szolgáltatásán belül csak online vásárolható, nem érhető el a fizikai értékesítési pontokon.

Aki szeretne egy könnyed, humoros estét Rozsnyón, annak szeptember 21-én a Divadlo ACTORES nagytermében lesz a helye. Kiss Ádám önálló estje egyszerre ígér személyes történeteket, ismerős élethelyzeteket és azt a fajta gyors, karakteres stand-up humort, amely miatt a neve sokak számára mára fogalommá vált.

Jegyvásárlás:
https://predpredaj.zoznam.sk/sk/listky/kiss-adam-mit-nem-mondok-2026-09-21/

Forrás: Predpredaj.sk, Divadlo ACTORES

Németi Róbert fotóriporter 2026-ban ismét bekerült a Slovak Press Photo döntősei közé. A szabadúszó fotós és az Új Szó fotóriportere ezúttal „A változás szele” című fotósorozatával jutott a rangos sajtófotóverseny finalistái közé. A sorozat a magyarországi politikai változások fontos pillanatait dokumentálja.

Németi számára nem ez az első szakmai siker a versenyen. Tavaly, a Slovak Press Photo 2025-ös évfolyamán első díjat nyert az Aktualitás kategóriában a Robert Fico szlovák miniszterelnökről készült „Daj mi svoje peniaze”, magyarul „Add nekem a pénzed” című felvételével. A kép Fico 2025. április 14-i kassai látogatásán készült, a történelmi városházán, ahol a kormányfő az állami bérlakásokkal kapcsolatos terveit ismertette.

A változás szele: politikai fordulat képekben

A 2026-os döntőbe jutott fotósorozat a magyarországi politikai átrendeződés pillanatait követi. A felvételek az 1956-os forradalom emléknapján zajló tömegrendezvény, a választások estéje és az új Országgyűlés alakuló ülésének mozzanatait örökítik meg.

A sorozat egyik fontos szereplője Magyar Péter és a Tisza Párt. A képeken megjelenik a politikai tömegrendezvények feszültsége, a választási eredményhez kapcsolódó ünnepi hangulat, valamint az új politikai helyzethez kötődő közéleti pillanat is. Az egyik felvételen Magyar Péter a Tisza Párt választási győzelme után magyar zászlót lenget, egy másikon fiatalok ünnepelnek.

A fotósorozat jelentősége abban áll, hogy nem egyszerűen politikusokat ábrázol, hanem egy korszakváltás hangulatát próbálja képekben rögzíteni. A jó sajtófotó ilyenkor nemcsak dokumentál, hanem összefüggéseket is megmutat: tömeget, arcokat, gesztusokat, feszültséget és reményt.

Tavaly egy Fico-fotóval nyert

Németi Róbert 2025-ben már a Slovak Press Photo díjazottjai között szerepelt. Az Aktualitás kategória győztese lett a „Daj mi svoje peniaze” című fotójával.

A kép Robert Fico kassai sajtóeseményén készült. A felvételen a szlovák miniszterelnök feje látható egy ikonikus, koldust ábrázoló 18. századi festmény előtt. A háttér és az előtér találkozása adja a kép erejét: a politikai szereplő és a pénzt kérő alak motívuma egyetlen pillanatban kapcsolódik össze.

A fotó címe – „Add nekem a pénzed” – éppen erre a vizuális helyzetre utal. A kép egyszerre sajtófotó és erős vizuális kommentár: nem utólagos magyarázattal, hanem a helyszínen meglátott kompozícióval mond el többet a pillanatról.

Ágcsernyőtől a nemzetközi sajtófotóig

Németi Róbert Ágcsernyőn (Čierna nad Tisou) született, és Kelet-Szlovákiához kötődő fotóriporterként dolgozik. Szabadúszó fotósként főként szerkesztőségi ügyfeleknek és hírügynökségeknek készít képeket, emellett az Új Szó fotóriportere.

Munkája Szlovákia mellett a szomszédos országokba, többek között Ukrajnába, Lengyelországba, Magyarországra és Csehországba is elvezeti. Ez a határ menti, közép-európai térség fontos szerepet játszik fotóriporteri látásmódjában: témái között politikai események, társadalmi kérdések, kulturális rendezvények és mindennapi élethelyzetek is megjelennek.

Fiatalon Angliában kezdett komolyabban fényképezni, később ott építette fel első szakmai kapcsolatait. Dolgozott helyi brit lapoknak, majd a southamptoni Solent News nemzetközi sajtóügynökségnél is. Fotói brit lapok címlapjain és nemzetközi magazinokban is megjelentek.

A brit időszakban több ismert közéleti és kulturális szereplőt is fotózott, köztük Vilmos és Harry herceget, a dalai lámát, David Hasselhoffot, Jessie J-t és az Oasis tagjait. Képei többek között a The Times, a Daily Mail, a The Daily Telegraph, a The Guardian és az Independent felületein is megjelentek.

Hazatérés után is nemzetközi szemmel dolgozik

Németi később visszatért Szlovákiába, és Kassán telepedett le. Hazatérése után is a médiában maradt, fotói pedig továbbra is nemzetközi szerkesztőségekhez jutottak el.

Ez a kettősség ma is meghatározza a munkáját: egyszerre van jelen a helyi, kelet-szlovákiai eseményeken, és közben olyan témákra figyel, amelyek szélesebb közép-európai vagy nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak.

Munkája során különös figyelmet fordít Kelet-Szlovákia és a szlovák–magyar–ukrán határvidék eseményeire. Ez a térség fotóriporteri szempontból különösen izgalmas: egyszerre van jelen benne politika, határhelyzet, kisebbségi közeg, társadalmi változás, városi és vidéki élet.

Nemcsak hírfotó, hanem pontos pillanatkeresés

Németi Róbert munkáiban gyakran a jól elkapott pillanat adja a kép erejét. A tavaly díjazott Fico-fotó erre jó példa: a kép nem megrendezett helyzet, hanem egy adott sajtóeseményen meglátott vizuális összecsengés.

Képeire jellemző az érzelem, a fény és árnyék tudatos használata, a pontos időzítés, valamint az arc és a hozzá kapcsolódó jelenet viszonya. A sajtófotóban ez különösen fontos: a jó kép nemcsak rögzíti, hogy mi történt, hanem azt is érzékelteti, milyen volt az adott pillanat hangulata.

Ez a látásmód a 2026-os döntős sorozatban is felismerhető. A politikai eseményeket nemcsak távolról, dokumentáló szemmel rögzíti, hanem az emberi gesztusokat, a tömeg hangulatát és a történelmi pillanat érzetét is keresi.

A Slovak Press Photo jelentősége

A Slovak Press Photo Szlovákia egyik legfontosabb sajtófotóversenye. A 2026-os, immár 15. évfolyam döntősei közé olyan munkák kerültek, amelyek a mai eseményeket, társadalmi kérdéseket és a mindennapi életet dokumentálják.

A döntőbe jutás önmagában is szakmai visszajelzés. A versenyen a fotóriporterek nem pusztán szép képekkel, hanem történetekkel, dokumentált helyzetekkel, társadalmi és közéleti témákkal szerepelnek. Németi Róbert egymást követő két évben elért sikere ezért különösen figyelemre méltó.

Kelet-Szlovákiából a sajtófotó élvonalába

Németi Róbert pályája azt mutatja, hogy egy kelet-szlovákiai fotóriporter munkája is eljuthat országos és nemzetközi szakmai közegbe. Angliai indulása, hírügynökségi tapasztalata, majd kassai és regionális munkája olyan hátteret ad neki, amelyben a helyi eseményeket is tágabb összefüggésben tudja látni.

A 2026-os Slovak Press Photo-döntőbe jutás újabb visszaigazolása annak, hogy a sajtófotóban továbbra is számít a jó szem, a gyors reakció, a helyzetfelismerés és az a képesség, hogy egyetlen felvétel vagy fotósorozat többet mondjon el egy eseményről, mint egy hosszú magyarázat.

Németi Róbert újabb döntős szereplése ezért nemcsak személyes szakmai siker, hanem a szlovákiai magyar sajtófotó számára is fontos eredmény.

Forrás, fotó: Slovak Press Photo, Róbert Németi hivatalos oldala.

Augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén Szent István-emlékoszlopot avattak Szepsiben. A Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont előtt felállított alkotás a Csemadok Szepsi Alapszervezete, az iskolaközpont és a Jövőért Alapítvány közös összefogásával valósult meg.

A rendezvény a Szent István-napi piknik része volt, amelyet az iskolaközpont udvarán tartottak. A meghívó szerint a programban az emlékoszlop avatása mellett az új kenyér megáldása és osztása, családi kísérőprogramok, gulyás és esti programok is szerepeltek.

„Mertünk nagyot álmodni”

Az ünnepséget Gergely Adriána, a Csemadok helyi szervezetének elnöke nyitotta meg, majd az emlékoszlop megálmodója, Dobos Zoltán mondott beszédet.

„Szent István király öröksége gyűjtött bennünket egybe. Mertünk nagyot álmodni” – fogalmazott az ünnepségen.

A fából készült alkotást Ulman István várhosszúréti fafaragó készítette. Az emlékoszlopot egyházi méltóságok áldották és szentelték meg. Az alkotó szerint az oszlop jel, amely megállásra és emlékezésre hívja az embert.

„Ez az oszlop egy jel. Ha megállunk mellette, látjuk a gyökereinket, látjuk azt a nagy személyiséget, aki a magyar történelem legnagyobbja, Szent István” – mondta Ulman István.

A fafaragó hozzátette, jó lenne, ha a mai, megfeszült világban az ökölbe szorult kezek kézfogássá simulnának a magyarok között.

Közösségi jel az iskola előtt

Az ünnepségen elhangzott: az emlékoszlop iránymutató, szellemi igazodási pont mindazok számára, akik fontosnak tartják a helyi magyar közösség és kultúra megőrzését.

A Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont előtti helyszín ezért is kapott különös jelentőséget. Az intézmény nemcsak oktatási tér, hanem a szepsi magyar közösségi élet egyik fontos pontja is, ahol a gyerekek, szülők, pedagógusok és támogatók közösen vannak jelen.

Gergely Adriána kiemelte, hogy a rendezvény tavaly indult útjára, idén pedig az emlékoszlop felavatásával vált még hangsúlyosabbá.

„Egy közösségi összefogásnak köszönhető, hogy ez az ünnepség kezdetét vette már tavaly első alkalommal, és idén újra megrendeztük. A kopjafa felavatásával színesítettük. Ez is a mi egységünket, az összetartozásunkat szimbolizálja” – hangzott el a rendezvényen.

Hagyomány, iskola, megmaradás

A megszólalók szerint a rendezvény egyik legfontosabb üzenete a hagyományok továbbadása. Többen is hangsúlyozták, hogy számukra fontos a magyar kultúra, történelem és múlt megőrzése Szepsiben.

A Szent István-emlékoszlop így nemcsak új köztéri alkotásként jelent meg az iskola előtt, hanem a helyi magyar közösség önazonosságának jelképeként is. Az államalapító király alakja az ünnepségen nem történelmi távolságból jelent meg, hanem olyan örökségként, amely ma is közösséget szervezhet.

Új kenyérrel zárult az ünnep

A program az új kenyér megáldásával vált teljessé. A résztvevők hálát adtak a termésért, a megáldott kenyerekből pedig a jelenlévők is részesültek.

A Szent István-napi alkalom egyszerre tisztelgett az államalapító király öröksége előtt, kapcsolódott az új kenyér ünnepéhez, és a helyi magyar közösség összetartozását is erősítette.

A Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont előtt álló Szent István-emlékoszlop így nem csupán új köztéri alkotás lett, hanem közösségi jel is: a gyökerek, a nemzeti büszkeség, az összefogás és a magyar megmaradás jelképe Szepsiben.

fotó: Zborai Imre / Facebbok

Kényes és sok kérdést felvető ügy került a magyarországi és a szlovákiai sajtó figyelmének középpontjába: a kassai Lubina-telep felszámolása után roma családok költöztek a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szalonnára, amely közúton nagyjából 80–90 kilométerre található Kassától.

Az eddig megerősített információk szerint két család már a magyarországi településen él, miközben továbbra is vita van arról, pontosan ki, milyen formában, milyen garanciákkal és milyen önkormányzati háttérrel segítette a költözést.

Az ügy kiindulópontja a Kassa – Nad jazerom területén található Lubina-telep felszámolása. A szlovák sajtó szerint a telepet a városrész hosszabb ideje illegálisnak tartotta, a helyszínnel kapcsolatban pedig biztonsági és közegészségügyi érveket is említettek. A bontás július közepén kezdődött, miután az első családok elhagyták a területet.

A magyarországi RTL Híradó beszámolója szerint magyarul nem beszélő családok kerültek Kassáról Szalonnára, a helyieket pedig előzetesen nem tájékoztatták. Az RTL későbbi anyaga szerint Balogh Zsolt, Szalonna polgármestere, valamint Dancs Mihály, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke Kassán egyeztetett Jaroslav Polaček főpolgármesterrel. Dancs Mihály a találkozó után azt mondta: Kassa főpolgármestere nem támogatja, hogy a családok Magyarországra költöztetéséből rendszer legyen, a kassai városháza szociális szakemberei pedig várhatóan felveszik a kapcsolatot a már Szalonnán élő családokkal.

Balogh Zsolt szalonnai polgármester július 27-én kiadott sajtóközleményében részletesen ismertette saját álláspontját. A közlemény szerint körülbelül két héttel korábban telefonon keresték meg a kassai városházáról, és arról tájékoztatták, hogy két család Szalonnán ingatlant vásárolt, illetve oda kíván költözni.

A polgármester közleménye szerint a helyi lakosság számára ugyanakkor ismert volt, hogy az érintett családok ekkorra már hozzávetőleg két hónapja életvitelszerűen a településen éltek. Ez idő alatt sem az önkormányzathoz, sem más hatósághoz nem érkezett velük kapcsolatban panasz vagy bejelentés.

Balogh Zsolt azt is közölte: az első telefonos egyeztetést követően a kassai városháza arról tájékoztatta, hogy nem folytat olyan programot, amely a város szociálisan hátrányos helyzetű lakóinak más településekre történő áttelepítésére irányulna.

Néhány nappal később Kassa egyik városrészének polgármesteri hivatalából személyes találkozót kezdeményeztek. A megbeszélésre 2026. július 16-án került sor Szalonnán. A delegációban részt vett a városrész polgármestere, egy tolmács és egy munkatárs.

A szalonnai polgármester közleménye szerint a találkozón Kassa – Nad jazerom polgármestere arról tájékoztatta, hogy az általa vezetett városrész két család életkörülményeinek javítását kívánta támogatni. Elmondása szerint az érintettek saját elhatározásukból vásároltak ingatlant Szalonnán, amelyeket helyi tulajdonosok értékesítettek számukra.

Balogh Zsolt közleménye szerint a kassai fél azt is jelezte, hogy az ingatlanok megvásárlása hitelből történt, mivel a családok Kassán munkaviszonnyal rendelkeznek. A városrész az ingatlanok lakhatóvá tételéhez nyújtott segítséget, többek között bútorok, háztartási gépek és egyéb berendezési tárgyak biztosításával.

A szalonnai polgármester azt is írta: a megbeszélésen egyértelműen rákérdezett, számíthat-e Szalonna arra, hogy a jövőben nagyobb számban érkeznek hasonló módon családok Kassáról. Közlése szerint a kassai városrész polgármestere határozottan azt válaszolta, hogy ilyen szándék nincs, és kizárólag e két család támogatásáról van szó.

Az ügybe bekapcsolódott a szlovák kormány roma közösségekért felelős meghatalmazottjának hivatala is. Az Úrad splnomocnenca vlády SR pre rómske komunity a szlovák sajtó szerint rendkívül szokatlannak nevezte az eljárást, és jelezte: megvizsgálja a költözés jogi formáját, a feltételeket, valamint azt, hogy biztosítottak-e az érintett családok alapvető jogai.

A hivatal különösen azt vizsgálja, hogyan biztosított a családok számára az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a gyermekek tankötelezettsége, valamint a munkalehetőségek elérhetősége. A hivatal július közepén helyszíni monitoringot végzett a Lubina-telepen, és ezekre a kérdésekre azt a választ kapta, hogy minden biztosított és törvényes. A hivatal ugyanakkor jelezte, hogy a teljes dokumentáció ismeretében jogi értékelést kér.

Alexander Daško kormánymeghatalmazott a TA3-nak arról beszélt, hogy szerinte a helyzetet más módon is lehetett volna kezelni. Elmondása szerint Kassa – Nad jazerom polgármestere korábban moduláris házak építésének tervével kereste meg őt, és a hivatal kész lett volna segíteni a finanszírozásban, de végül nem érkezett be konkrét projekt jóváhagyásra.

Daško példaként a Luník IX-en készülő átmeneti lakhatási projektet említette. Szerinte a Lubina-telep esetében is a legfontosabb kérdés az lett volna, hogy a családok számára törvényes, ellenőrizhető és fenntartható lakhatási megoldás szülessen, ne pedig egy határon túli költözés legyen a megoldás.

Lenka Kovačevičová, Kassa – Nad jazerom polgármestere visszautasította azokat az állításokat, hogy erőszakos áttelepítés történt volna, vagy hogy a témát kampánycélokra használná. A TA3 beszámolója szerint úgy fogalmazott: nem igaz, hogy romák erőszakos külföldre költöztetése történik, és ilyen nem is fog történni.

Az ügy politikai dimenzióját azonban nehéz figyelmen kívül hagyni. Kovačevičová június végén jelentette be, hogy indul Kassa főpolgármesteri posztjáért, és ugyanakkor a Lubina-telep felszámolását is napirendre tette. Több szlovák forrás szerint emiatt a telep ügye már a kassai választási kampány egyik legérzékenyebb témájává vált.

Balogh Zsolt közleménye szerint a sajtó országos érdeklődésére tekintettel korábban azért nem kívánt nyilatkozni, mert akkor még nem állt rendelkezésére minden érintett fél információja. Álláspontja szerint felelős nyilatkozat csak valamennyi fél meghallgatását követően adható.

A szalonnai polgármester közölte azt is, hogy személyesen egyeztetett Kassa főpolgármesterével. Tájékoztatása szerint Jaroslav Polaček azt jelezte: a két család támogatása nem Kassa Megyei Jogú Város önkormányzatának programja, hanem az egyik kerület szóló, önálló kezdeményezése.

Balogh Zsolt közleménye szerint az egyeztetésen szó esett arról is, hogy az érintett kassai városrészben jelentős ingatlanfejlesztési elképzelések vannak, amelyek a terület jövőbeni hasznosítását érintik. A kassai főpolgármester ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a város vezetése a szociális problémák kezelését helyben kívánja megoldani.

Az ügyben egy másik kassai főpolgármester-jelölt, Miroslav Sabol is lépett: a TASR/Teraz beszámolója szerint büntetőfeljelentést tett a Lubina-telep felszámolásával és az érintettek költözésével kapcsolatban. Sabol szerint vizsgálni kell, hogy az eljárás nem függhet-e össze az érintett terület jövőbeni hasznosításával. Kovačevičová erre úgy reagált, hogy a feljelentés megtétele minden állampolgár joga, és ismét hangsúlyozta, hogy a lakók saját maguk bontották le építményeiket.

A történet egyik legfontosabb tanulsága, hogy jelenleg több állítás is vitatott. Nem bizonyított, hogy Kassa városa hivatalos programként szervezte volna a családok Magyarországra költöztetését. Ugyanakkor az sem vitatható, hogy a Lubina-telep felszámolása, a szalonnai ingatlanvásárlások és a határon átnyúló költözés körül számos tisztázatlan kérdés maradt.

Ezek közül a legfontosabbak: ki finanszírozta pontosan a költözést, milyen dokumentumok támasztják alá az érintettek önkéntes döntését, biztosított-e a gyermekek iskoláztatása és a családok szociális, egészségügyi követése, valamint milyen szerepet játszottak az egyes kassai önkormányzati szereplők.

Balogh Zsolt közleményében azt írta: meggyőződése, hogy az ilyen összetett társadalmi kérdések hosszú távú megoldása elsősorban helyben, átfogó szemlélettel lehetséges. Szerinte a lakhatás, az oktatás, a foglalkoztatás és a társadalmi felzárkóztatás együttes kezelése jelenthet valódi megoldást, nem pedig a problémák más településekre vagy más országokba történő áthelyezése.

A szalonnai polgármester arról is beszámolt, hogy a kialakult helyzetre és a lakossági aggodalmakra tekintettel rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze. Ennek célja szerinte az volt, hogy jogszerű eszközöket találjanak a település biztonságának és közösségi értékeinek megőrzésére.

A közlemény szerint ennek jegyében alkotta meg Szalonna Község Önkormányzatának képviselő-testülete az önazonossági rendeletét. A rendelet célja a polgármester tájékoztatása szerint az, hogy ösztönözze a felelős ingatlanértékesítést, és elősegítse, hogy a település fejlődése olyan új lakókkal valósuljon meg, akik tiszteletben tartják Szalonna hagyományait, értékeit és közösségi életét.

A téma azért különösen érzékeny, mert egyszerre érint mélyszegénységben élő családokat, roma közösségeket, lakhatási jogokat, határon átnyúló önkormányzati felelősséget és választási kampányt. Éppen ezért a történetet nem lehet sem egyszerű „telepfelszámolási sikerként”, sem bizonyított „deportálásként” leírni.

A jelenleg ellenőrizhető tények alapján két család Szalonnára költözött, a Lubina-telep bontása megkezdődött, a szlovák kormányhivatal vizsgálódik, a kassai főpolgármester pedig a magyarországi költöztetés rendszerszerűvé válását nem támogatja.

A következő napokban várhatóan az lesz a döntő kérdés, hogy a szlovák és magyar hatóságok, illetve az érintett önkormányzatok milyen dokumentumokat és garanciákat tudnak bemutatni. Addig az ügyben minden kijelentést óvatosan kell kezelni, mert a történet társadalmi és politikai következményei jóval túlmutatnak két család költözésén.

Forrás: Szalonna Település Hivatalos oldala / Facebook, RTL Híradó, TA3, Teraz/TASR, Roma Sajtóközpont
Fotó: Mestská časť Košice – Nad jazerom, tvkosice.sk / Facebook